1942. szeptember 10.

A román nagyvezérkar bizalmas rendelete utasítja a dél-erdélyi megyék prefektusait, hogy az erdőgazdasági vállalatoknál alkalmazott magyar nemzetiségű tisztviselőket, alkalmazottakat, szakmunkásokat azonnali hatállyal el kell bocsátani állásaikból, majd mozgósításuk után ugyanoda kell visszaküldeni őket napszámosokként.

1943. folyamán

Vita Zsigmond közreadja a Romániai magyar írók antológiája című gyűjteményt Endre Károly, Kacsó Sándor, Kakassy Endre, Méliusz József, Olosz Lajos, Szemlér Ferenc írásaival. Ez jelenti a szétszórt dél-erdélyi irodalmi élet összefogásának egyetlen számottevő kísérletét. Fellendül viszont a vallásos irodalom: imakönyvek, énekeskönyvek, bibliaolvasó kalauzok és vallásos elmélkedések jelennek meg.

1943. január 12.

A Déli Hírlap főszerkesztője mától Olosz Lajos. Felelős szerkesztője (dr. Puhala Sándor helyett) Martzy Mihály.

1943. július 16.

A Déli Hírlap ideiglenes felelős szerkesztője Olosz Lajos, a napilap főszerkesztője lesz.

1943. december 24.

A Déli Hírlap "Karácsony" mellékletében Olosz Lajos főszerkesztő kifejezi hitét, hogy "a világhatalmi önzés kegyetlensége" után "az emberiség számára oly korszak következik, amely a különböző nemzeteket ismét közelebb hozza egymáshoz".

1944. május 7.

Tisztújító közgyűlést tart az aradi Kölcsey Egyesület. Új elnökké Olosz Lajost választják meg, aki kijelenti, hogy tisztségét elsősorban kötelességnek tekinti. "Szellemi, erkölcsi és társadalmi egységre óhajtunk támaszkodni" - emeli ki beszédében.

1944. július 3.

A Déli Hírlap vezércikkében ("Ne hagyjuk őket kiszakadni közösségünkből!") Olosz Lajos főszerkesztő "a légitámadások által sújtott ínséges testvéreink" megsegítésére szólítja fel a dél-erdélyi magyarságot.